Bűnvalllás

Mostanában a bűnvallásomra készülök, hogy végre végleg magam mögött hagyhassam a múltamat, a bűnöket, és ma reggel - miközben a bűnlistám végére értem - azon töprengtem, hogy mennyi mindent tettem, amit sokkal kisebb értékűnek gondoltam, mint a paráznaságomat, pedig ezekre is nagyon oda kell figyelnem. A másik, amit megtapasztaltam, hogy a gonosz milyen sokféleképpen próbál ettől eltántorítani. Egyrészt mikor máskor kaptam volna annyi munkát, hogy ne tudjam írni a listámat, ha nem ezen a héten. Így aztán a tervezett 1 hét helyett 2 hétig készültem. A lsita írása közben komoly testi ellenkezésem is volt, fejfájás, káprázott a szemem, legszívesebben félretettem volna az egészet, de tudtam, hogy nem szabad. Rengeteg igét kellett átolvasni, hogy mindent a felszínre tudjak hozni, közben persze kísértett a lustaság is. Aztán sok egyéb kísértés is nehezítette a dolgomat, amiket nem részleteznék, de a lényeg, hogy tudom, nagyon jó úton járhatok, ha ennyi támadás ér. Az Úr velem van, úgyhogy minden láncot lever, és a bűnvallás után hiszem, hogy többé nem lesz semmilyen megkötözöttségem. Ámen!